"Ez Orbán mesterterve Magyarország naggyá tételére"
A magyar miniszterelnök provokál, és a környező országok kulturális értelemben vett bekebelezésére tör, olvasható a New York-i lap publicisztikájában.
A magyar miniszterelnök provokál, és a környező országok kulturális értelemben vett bekebelezésére tör, olvasható a New York-i lap publicisztikájában.
Hazug a kormány központilag vezényelt gyásza Trianonról – mondta a csütörtökön megjelenő HVG hetilapnak a karmester.
Kövér László és Áder János mondanak majd beszédet a csütörtöki megemlékezésen.
A házelnök nem tartja őszintének Karácsony Gergely kezdeményezését, miszerint a trianoni évfordulóra emlékezve a fővárosban egy percre megáll az élet.
Lesz klippremier és filmvetítés is.
Akinek demokrataként fájdalmas Trianon, az nem területet fájlal, és nem gazdasági hatalmat. Az együttérez. Emlékezni pedig nem Karácsony főpolgármester tökéletesen elhibázott szavai alapján kell. Vélemény.
A németek jelképes megleckéztetésében kiélték bosszúvágyukat a franciák, a Párizs-környéki békék többi aláírási ceremóniája – köztük a trianoni – inkább egyforma szenvtelenségével tűnt ki. A nagyhatalmak vezetői a versailles-i aláírás után még ünnepeltek is, a másik négy szerződéskötést viszont néhány perc alatt elintézték.
Száz évvel a megkötése után mérték fel, hogyan viszonyulnak a magyarok a trianoni békeszerződéshez.
A volt miniszterelnök szerint Trianont nem kell és nem is lehet elfelejteni, de már nem az elveszett nemzetet kell siratni, hanem a meglévőt naggyá és sikeressé építeni.
A javasolt szöveg a magyar kormány szokásos retorikájához képest óvatos és mérsékelt megfogalmazású.
Leáll a közösségi közlekedés, és az összes közlekedőt is egy perces leállásra kéri június 4-én a trianoni döntés 100. évfordulóján Karácsony Gergely főpolgármester .
A magyar tárgyalóküldöttség lemondott, a kormány fenntartotta ellenkezését és megpróbálta ideiglenesnek beállítani az Antant békefeltételeit, de belátta, hogy nem tehet mást, mint aláírja azokat. Itthon viszont szabadjára engedte az indulatokat és az erőszakot. Trianon-sorozatunk 4. része.
1920. május elsején otthon maradhattak, de nem gyűlésezhettek a munkások, aztán megérkezett a békeszerződés tervezete. Hamar kiderült, hogy az szemernyit sem változhat. A politikusok és az újságok többsége halálos ítéletről, igazságtalanságról beszélt, realistább hangok alig hallatszottak. Centenáriumi cikksorozatunk 3. része.
1920 áprilisában Magyarországról árgus szemmel figyelték, mit döntenek a győztesek a vesztesekkel kötendő béke feltételeiről. Közben idehaza a kormánynak adandó, határidő nélküli kivételes hatalomról tárgyalt a Parlament. Ez Trianon centenáriuma alkalmából indított cikksorozatunk 2. része.
A hazai lapok többsége a békeszerződés tervezetét ismerve is reménykedett, hogy még Magyarországnak kedvező irányba változhatnak a világháború győzteseinek feltételei. Ezt nem segítette sem a szétesett Monarchia más nemzetiségei elleni uszítás, sem a fehérterror. Utóbbiról igazán csak külföldön tudtak, idehaza betiltotta az erről – és más, a kurzussal szembemenő – beszámolókat a cenzúra. Cikksorozatunk 1. része
Semleges Moresnet majdnem a világ első eszperantó állama lett az O Tannenbaum dallamára írt himnusszal, de az első világháború utáni békeszerződések megpecsételték a sorsát.
A békediktátum centenáriumára a Trianon-kérdést elemző tengernyi írás közül a trauma közeli években születettekből válogat a hvg360. A 13 rész szerzői csapata kiemelkedően veretes, sokuk neve meglepő Trianonnal kapcsolatban. A szövegeket az Örkény színház művészei, többek között Csákányi Eszter, Csuja Imre, Gálffi László és Mácsai Pál tolmácsolják.
Ahogy közeledik a trianoni békediktátum évfordulója, úgy törnek elő újult erővel különféle mítoszok a döntések hátteréről, illetve egy nem létező 100 éves időhatárról. Kezdjük kapásból egy rossz hírrel: nem kapjuk vissza június 5-én az elcsatolt területeket, és az sem valószínű, hogy a környező országok szexdiplomáciája lett volna a döntő tényező. Ablonczy Balázs történésszel, a korszak kutatójával beszélgettünk a mítoszokról és a valóságról.