Fischer Ádám: A trianoni emlékezet önbecsapás, hazugságban él az ország
Hazug a kormány központilag vezényelt gyásza Trianonról – mondta a csütörtökön megjelenő HVG hetilapnak a karmester.
#Trianon 100
Az ellenzék nem szólalhat fel a trianoni szerződés évfordulóján tartott parlamenti emlékülésen
Kövér László és Áder János mondanak majd beszédet a csütörtöki megemlékezésen.
Kövér: A baloldal újra és újra rátámad a saját nemzetére
A házelnök nem tartja őszintének Karácsony Gergely kezdeményezését, miszerint a trianoni évfordulóra emlékezve a fővárosban egy percre megáll az élet.
Online emlékezik a kormány a trianoni döntés 100. évfordulójára
Lesz klippremier és filmvetítés is.
Ungváry Rudolf: Több mint bűn, politikai hiba, amit Karácsony Gergely mond Trianonról
Akinek demokrataként fájdalmas Trianon, az nem területet fájlal, és nem gazdasági hatalmat. Az együttérez. Emlékezni pedig nem Karácsony főpolgármester tökéletesen elhibázott szavai alapján kell. Vélemény.
Nem csak Trianonban érezhették magukat megalázva a világháború vesztesei
A németek jelképes megleckéztetésében kiélték bosszúvágyukat a franciák, a Párizs-környéki békék többi aláírási ceremóniája – köztük a trianoni – inkább egyforma szenvtelenségével tűnt ki. A nagyhatalmak vezetői a versailles-i aláírás után még ünnepeltek is, a másik négy szerződéskötést viszont néhány perc alatt elintézték.
A többségnek még mindig fáj Trianon, pedig alig tud róla valamit
Száz évvel a megkötése után mérték fel, hogyan viszonyulnak a magyarok a trianoni békeszerződéshez.
Gyurcsány: A magyar politika fókusza nem lehet tovább a trianoni gyász
A volt miniszterelnök szerint Trianont nem kell és nem is lehet elfelejteni, de már nem az elveszett nemzetet kell siratni, hanem a meglévőt naggyá és sikeressé építeni.
A nemzeti sokszínűség nem veszélyforrás, hanem erőforrás - üzeni a Fidesz Trianon 100. évfordulóján
A javasolt szöveg a magyar kormány szokásos retorikájához képest óvatos és mérsékelt megfogalmazású.
Megállítaná a fővárost a trianoni centenáriumon a főpolgármester
Leáll a közösségi közlekedés, és az összes közlekedőt is egy perces leállásra kéri június 4-én a trianoni döntés 100. évfordulóján Karácsony Gergely főpolgármester .
Visszakapjuk Erdélyt? Clemenceau csak minket gyűlölt? - a legdurvább trianoni mítoszok
Ahogy közeledik a trianoni békediktátum évfordulója, úgy törnek elő újult erővel különféle mítoszok a döntések hátteréről, illetve egy nem létező 100 éves időhatárról. Kezdjük kapásból egy rossz hírrel: nem kapjuk vissza június 5-én az elcsatolt területeket, és az sem valószínű, hogy a környező országok szexdiplomáciája lett volna a döntő tényező. Ablonczy Balázs történésszel, a korszak kutatójával beszélgettünk a mítoszokról és a valóságról.
Trianonról még szó sem volt, de más néven is rettegtek tőle
1920 áprilisában Magyarországról árgus szemmel figyelték, mit döntenek a győztesek a vesztesekkel kötendő béke feltételeiről. Közben idehaza a kormánynak adandó, határidő nélküli kivételes hatalomról tárgyalt a Parlament. Ez Trianon centenáriuma alkalmából indított cikksorozatunk 2. része.
Két hónappal Trianon előtt: Nem akartak hinni a szemüknek
A hazai lapok többsége a békeszerződés tervezetét ismerve is reménykedett, hogy még Magyarországnak kedvező irányba változhatnak a világháború győzteseinek feltételei. Ezt nem segítette sem a szétesett Monarchia más nemzetiségei elleni uszítás, sem a fehérterror. Utóbbiról igazán csak külföldön tudtak, idehaza betiltotta az erről – és más, a kurzussal szembemenő – beszámolókat a cenzúra. Cikksorozatunk 1. része